2.rész

Reggel elég hamar felkeltem mert féltem Londontól.Nem akartam elhini hogy tényleg mennem kell! Pedig 13 évesen minden vágyam London volt.Szeretem volna eljutni és megnézni j várost de sosem jött össze! És most hogy nem akarok menni ,mehetek! Félve indultam le a konyhába.Nem akartam menni és reménykedtem bene hogyanya meggondolta magát.
-Szia kicsim! Indulhatunk?-jelent meg mögöttem és semmit mondó arccal végig mért.
-Nem gondoltad meg magad?-suttogtam.
-Nem!-hangja mint az ostor úgy csapotmeg. Nem! Eza szó megváltoztatja az egész életemet!
-Hová küldesz?-néztem rá.Valahogy semmi kedvem sincs egy elvonora menni!
-Az únóka tesódhoz! -harapott ajkába.Szerintem nem hallottam jól és tisztán! Áááá!Zayn Malik tükörfiú az én idíóta únókatesóm!Na azt tuti nem!
-Inkább az elvonó!-néztem rá könyörgön de nem halgatott rám hanem helyette kivonszolt a reptére! Franc!
-Belly Zany vigyázni fog rád!-ölelt meg anya és apa a reptéren.
-Miközben a haját csinálja vagy mikor énekel?-gúnyolndtam.
-Ne gonoszkodj!-förmedt rám apa.
-Honnan veszítek hogy Zany miatt megváltozom?-néztem rájuk értetetlen fejel.
-Bizunk benne!-mosolyodott el lágyan anya.
-Mened kell kincsem!-öleltek át.Fogtam és elmentem ! Nem hiszem el hogy mit csinálok! Lehetetlen hogy én ebbe belementem! Felérve a repülőre elővettem a telefonom és a Chadel készült fotókat kezdtem nézegettni. Szivem össze szorult és könnyezni kezdtem. Nem hagyhatom itt Chadet ő már az életem része!

1.rész

-És mész Londonba....
Na nem anyámnak teljesen elment az esze! Én és London? Két külön világ! És az is marad!
-Hallod amit mondok?-förmedt rám anyám.
-Azt láttom hogy nyitod a szád ,de a hangok .Hát nem világosak!-nevettek a képébe.
-Na pont ezért fogsz menni!-sóhajtott fel. Látam rajta hogy komolyan gondolta de valahol belül nem akartam elhini! Anya megcsóválta a fejét és kiment. Magam elé néztem és gondolkozni kezdtem. Változni pedig nem fogok! Tudom kellene sőt biztos kellene hisz meleg a lábam allatt a talaj ! De. Nem.Tudok. Talán valamire várok ! Valakire! De inkább a halálra hogy együtt tudjak lenni Chadel! Nekem rá van szükségem!Másra nincs,főleg Londonra nincs! És anyám ezt
miért nem képes felfogni?
-Ebből elég!-jött be a szobámba anyám egy bőrőndel a kezében.
-Te kiakarsz dobni?-csuklótt el a hangom. Nem hiszem el hogy lehet anyám ilyen?
-Nem! Csak elegem van ebből az egészből! Drogozol,megvágod a csuklodat és én nem tudok elene semmit sem tenni!-mondta sírva.De nekem a szivem sírt nem a szemem és azt hiszem az szarabb!
-Én csak félek....-védtem meg magam.
-De én nem akarom hogy félj! Azt akaromhogy újból a mosolygos kislányom legyél! És ami Chadel történt...-szipogott anyám . De nem akartam semmit sem hallani már mikor megemlitette Őt! Fejemet a pármámra hajtottam és fülemre rátapasztottam a kezemet.
-Sajnálom! De holnap indulsz!-folytata tovább anyám. Várta a válaszom de nem volt erőm válaszolni.Letörölte könnyeit és pakolni kezdte a ruháimat.Mikor végzet kiment és becsukta maga után az ajtót! Mekora egy szerencsétlen vagyok! Talán igaza van anyának! Talán tényleg elkellene mennem Londonba? De ezel egy a baj:nem akarok menni....Amúgy a drogozást már abba hagytam! Csak Chad után kezdtem el. Mikor meghalt nagy üreséget éreztem belül! Tudom hülyeség volt de már nem tudom vissza csinálni! A kezemet pedig akor vágtam el mikor bevoltam lőve. Másnapra megbántam!

Prólólógus

Érezni.Szeretni. Szenvedni. Talán ezekre a szavakra a legjobb szó az igaz szerelem! Én Belly Warks éreztem már ilyet! De egy nap tönkre tett mindent! A legszőrnyübb rémálmomban sem gondoltam volna hogy ez fog velem történi. Nem tudtam hogy ennyi szenvedés várhat egy 17 éves lányra. De hogy nemcsak sajnálatott érezettek mondok valami mást! Voltam nagyon boldog! Talán a legboldogabb ezen a földön. Még lehetek boldog ? Kérdem magamtól minden egyes nap. Még lehetek igazán szerelmes? Hát,a második kérdésben nem vagyok biztos! Mikor ébren vagyok vagy mikor alszom,eszek,bulizok nem vagyok önmagam! Próbálom de nem megy! Sehogysem! Chad halála óta vagyok ilyen! A szerelmem halála óta! Az érzéktelenségem nem csak rám hat hanem a szüleimre is! Barátok! Ja,nekem olyanok nincsenek! Vagyis voltak csak mikor Chad elment nem foglalkoztam velük! Nekik a legnagyobb próblémájuk az volt ha nem tudtak vásárolni menni. Nekem viszont ennél nagyobb gondjaim voltak! Fájdalmasabbak! Ennyi a nagy bemutatkozásom! Nem egy tündérmese! Értem nem jön a herceg fehér lóvon mert értem már eljött csak meghalt! Tehát valóság! Itt bent ülök a szobánban zenét halgatva! Persze max hangerőn dübőrőg a zene de nem tudd érdekelni anyám kiabálása hogy halkítsam le. Nem fogom!
-Belly az isten szerelmére halkíts!-rontott be a szobámba anyu elég mérges fejel.
- Nincs hozzá kedvem!-vontam válat de anya mérgesen elkezdett papólni a FONTOS kötelezetségeimről! Már kivülről fújom az egész szart! De egy mondat megcsapta a fülemet,a hátam borsozni kezdet ,kiabálni lett volna kedvem!
-És elmész Londonba......